Október 4. Glasgow, The Garage. Több, mint 200 néző gyűlhetett össze a Dinosaur Pile-Up (Leeds, UK) és a Cage The Elephant (Bowling Green, Kentucky, USA) koncertjére. A klub nagyterme tágas, ugyanakkor hangulatos koncerthelyszín. Az angol zenekar láthatóan nagy népszerűségnek örvend a helyi tinik körében, akik tömött sorokban nyomultak közvetlenül a színpad elé. A dinoszauruszok tökéletes grunge-ot játszanak, lelkesek és szimpatikusak, de "túl rendes arcok". Titokban hiányolja az ember, hogy egyáltalán nem dühösek, szakadtak és csöppet sem koszos rock'n'roll figurák. Nagyon hamar véget ér a szettjük, kb. fél óra az egész. A Cage The Elephant-re tovább nő és sűrűsödik a tömeg. Legelőre furakodom, hogy jól lássak. Na, ők jóval őrültebbek, és ez a Matt (mindkét együttes énekesét Matt-nek hívják) egyértelműen karizmatikus személyiség. Ők nem igazán a Nirvana-vonalat követik, egy-egy számról mindig más és más jut eszembe, de az igen erőteljesen: Red Hot Chili, Beck, Pixies, Stone Roses, Weezer, illetve Matt Shultz olykor Jim Morrisont, Eddie Veddert és hát persze azért Kurt Cobaint is megidézve pózol. Frontemberünk hol hosszú percekig tartó pszichedelikus transzba esik a színpadon, hol pedig közvetlenül és merészen incselkedik a közönséggel, akár odalépve az első sorokban állókhoz, akik bekiabálják a sóhajaikat és azokra még valami szétcsúszott válaszreakciót is kapnak. Matt meg is dicséri a szövegeket kívülről fújó, tomboló sokaságot a Mary Poppinsból ismert “supercalifragilisticexpialidocious” kifejezéssel.
Az első három szám roppant lendületes kezdést ad, köztük a kedvencemmel, az Aberdeennel, amely talán a legjobb dal a két album összes szerzeménye közül. Több helyen olvastam, hogy a címét az amerikai városnak tulajonítják, ahonnan a Nirvana indult. Nos, Glasgow-ban Matt azzal vezette fel, hogy ez bizony a skótoknak szól, ugyanis egyszer a skóciai Aberdeenben játszottak, ami nagyon bejött nekik, és utána írták a dalt. Ugyanezt nyilatkozták itt is. (Nagy-Britannia egyébként a zenekar második otthona, ugyanis az első lemezük felvétele után több, mint másfél évre Londonba költöztek.) Azt azért sajnálom, hogy most nem női ruhában lépett színpadra, mint ahogy néha teszi. És ezúttal a tömegbe sem ugrott be, de azt abszolválta helyette testvére, a gitáros Brad Shultz a koncert vége felé. Az összesen 15 számból 9 az új lemezről volt. Mindenki elégedett lehetett az estével, sőt még a biztonsági őrökkel is, akik műanyag poharakban osztogattak jeges vizet a felhevült közönségnek. Végül pedig megláttam egy lány kezében a setlistet, és lefényképeztem az utókornak.
További három szuper szám a folytatásban...
Utolsó kommentek