Travis szólt a rádióból, amikor bekapcsoltam ma reggel. A My Eyes simogató ébresztő volt, és most a nap is pont ilyen melegen süt (az ablakon keresztül). Gondoltam, szétszórok még néhány Fran Healy-sugarat az irodában háttérzene formájában. Közben rátaláltam erre a fotóra. A posztban Fran egy "mezei" rajongó lelkesedésével számol be arról, hogy mekkora öröm volt számára megnézni a Beach House koncertjét és másodszor is találkozni a kedvenceivel. Valamint itt és itt is méltatja őket. Továbbá tavalyi lemezének (Wreckorder) iTunes bonus track-je egy Beach House feldolgozás, nevezetesen a Zebra, a Keane zongoristájának közreműködésével.
Kevés az annyira érzelmes, melankolikus, akusztikus hangzású zenekar a kedvenceim között, mint a Travis. Második albumuk, az 1999-es The Man Whoengem is szíven talált azt követően, hogy megláttam a csellószólamos Why Does It Always Rain On Me?klipjét. Az énekes Fran Healy személyiségében és hangjában is lebilincselő az az ellentmondás, hogy egyszerre törékeny és borús, ugyanakkor reményt adó, emelkedett, és közben ironikus és humoros is. Figyelemfelkeltő és rejtélyes az is, hogy a klipek egy részében Fran különféle bántalmazásokat szenved el (megkötözve bezárják egy csomagatartóba - Why Does It Always...; reggeltől estig fekvőtámaszokat nyom fogadásból - Turn; tojásemberként jön-megy, míg végül szét nem loccsan - Coming Around; kővel dobálják, repülőből bombázzák, lenyilazzák - Writing To Reach You; leütik - Slide Show). Dalaikban egyebek között egyértelmű a lírai Beatles és Oasis hatása. Mindkettőre utal egyébként a Writing To Reach You-ban elhangzó "what's a Wonderwall anyway?" sor. (A Wonderwall egy Oasis sláger amelynek címét egy 1968-as filmből vették. A film zenéjét George Harrison szerezte, és a Wonderwall Music című szólóalbumán jelent meg.) A Travis nagyjából minden lemezen ugyanazt hozta, és Fran Healy nemrég megjelent önálló albuma, a Wreckorder is szépen beállítható ebbe a sorba. A borítón látható ősz, kalapos Fran megtartotta vonzerejét, mellesleg engem Daniel Day-Lewis-ra emlékeztet. A lemezen egy duett erejéig közreműködik Neko Case, valamint Paul McCartney basszusgitározik az As It Comes-ban. Az igazi kakukktojás a vicces szövegű, szintis, kraftwerkes Robot c. szám. Íme! (a Robot után 2:43-tól az As It Comes szól)
A Travis-ről még sok érdekességet szeretnék mutatni - talán majd máskor -, de most csak egy poén erejéig ugorjunk vissza 2000-be! Ali G a tv műsorában "nem sok mindent" cikiz ki, csak a zenekar nevét, Fran skót akcentusát (jaj, azt de imádom!!), a haját, a ruháját, a "nyavalygós" számokat és a dal címét... Haha, nagyon jó!
Utolsó kommentek